PDF katalog

Preuzmite aktuelni katalog knjiga u PDF-u:

Antikvarna knjiga

Helyünk Európában I-II. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon

Istorija

Magyar, 1986

 
Cena: 1.550 RSD
963-14-1170-2
18x24 cm, kemény kötés, 1361 str.

Tartalom Első kötet Előszó 5 Berend T. Iván: Magyarország helye Európában 8 Bevezetés 39 Tanulmányok 1905: Ady Endre: Morituri 45 1905: Ignotus: Kelet népe 48 1914: Mocsáry Lajos: A paktumról 51 1915: Dániel Arnold: A közép-európai vámunió és a magyar közgazdaság 55 1916: Kunfi Zsigmond: Közép-európa 63 1918: Jászi Oszkár: A monarchia jövője 84 A magyar intelligenciához 115 1919: Bogya János: Magyarország és a világpolitika 118 1920: Domokos László: A nemzetiségi kérdés és a dunai konföderáció 121 1924: Kun Béla: Tanács-Magyarország a Szovjetunió szövetségese 129 1927: Raith Tivadar: Kelet-európa ismeretlen föld 133 1928: Csetényi József: Revízió és közgazdaság 50 1929: Szekfű Gyula: A "turáni-szláv parasztállam" 155 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Új helyzet - új magyar politika a német impériummal szemben 164 Ottlik László: "Új Hungária" és "Keleti Svájc" 170 Szabó Dezső: A belső válság megoldása felé 183 Szalatnai Rezső: Új arcú magyarok 193 Barta Lajos: Két szellemiségi forma 200 1931: Gratz Gusztáv: Az agrárállamok gazdasági együttműködése 204 Teleki Pál: Az európai probléma 214 Eckhardt Sándor: Az összehasonlító irodalomtörténet Közép-Európában 227 Eckhardt Ferenc: Jog- és alkotmánytörténet 240 Németh László: Tejtestvérek 254 1933: Bethlen István: A magyarság helyzete a Dunamedencében 257 1934: Kodolányi János: Közép-Európai Kultúrkonferencia 278 Fülep Lajos: Nemzeti öncélúság 281 Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje 305 Gál István: A Virtuális Közép-Európa 330 1935: Németh László: Kisebbségi sors 331 Szabó Dezső: Magyarország helye Európában. Kelet-Európa 337 Prohászka Lajos. A vándor és a bujdosó 353 Sándor László: A dunai népek együttműködésének kérdése 357 1936: Váczy Péter: A középkori Kelet-Európa 364 1937: Rónai András: A dunai megegyezés lehetőségei 370 Pongrácz Kálmán: A dunai államok gazdasági kapcsolatai 374 Egy óra Illyés Gyulával 384 Duna konföderáció 388 Baráth Tibor: Kelet-Európa fogalma a moden történetírásban 390 Egy óra Tamási Áronnal 405 Hatvany Bertalan Dunamenti Európa 411 Reményik Zsigmond: Vallomás és válasz 419 1938: I. Tóth Zoltán: A jövő útjai 423 Ferdinandy Mihály: Közép-Európai alakzatok 430 1939: Babits Mihály: A magyar jellemről 448 Szabó Zoltán: Magyarság és Közép-Európa 480 Pethő Sándor: A magyar államhatalom és a nemzetiségi kérdés 497 1940: Gál István: Közép-Európától Kárpát-Európáig 501 Baráth Tibor: "Kárpát-Európa" vagy Kárpát-Európa 506 Kosáry Domokos: Közép-Európa vagy Kárpát-Európa 509 Puskás Lajos: Kelet-Európa kérdéséhez 513 Ferdinandy Mihály: Közép-Európa - Kárpát-Európa 515 Gogolák Lajos: Eszmei Közép-Európa - közép-európai valóság 518 Gál István: Magyarország helye Európában 522 Kunszery Gyula: Balkán-Európa 525 Szekfű Gyula: A Dunatáj szellemi egysége 528 Révai józsef: "Pánszlávizmus" és "szellemi honvédelem" 532 Jócsik Lajos: Szempontok a Közép-Európai kérdéshez 546 Németh László: Most, punte, silta 552 Bethlen István: Emlékirat a várható békefeltételekről 557 Sárkány Oszkár: A magyar történettudomány Kelet-Európai érdeklődése 577 1941: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Új, ésszerűbb, szervesebb, történelmibb rendet a középső Dunavölgyébe! 585 Oláh György: Nem tartozunk a "Südostraumba"! 600 1942: Károlyi Mihály: Federáció: Az egyetlen kivezető út 603 Gál István: A Balkán a magyar kultúrpolitikában 606 Hajnal István: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről 624 1943: Kosáry Domokos: Az összehasonlító történetírás néhány problémája 646 Szegedy-Maszák Aladár, a magyar külügyminisztérium politikai osztálya vezetőjének emlékirata 664 1944: Inokai Péter: Ragaszkodjunk a valósághoz! 670 Második kötet Bevezetés 5 Tanulmányok 1944-47: Magyarország külpolitikai feladatainak és helyzetének megítélése a koalíciós korszak pártporgramjaiban 13 1945: Történelem és a dunai közeledés 32 Auer Pál: Tartós békét és dunai együttműködést 37 Kemény G. Gábor: Köszöntjük a Dunatáji olvasót! 42 1946: Gáldi László: A Dunatáj nyelvi alkata 44 Fábry Zoltán: A vádlott megszólal 73 Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága 122 Kállai Gyula: Helyünk a világban 158 Köpeczi Béla. Dunatáji valóság 163 Fülöp Sándor: Dunavölgyi gazdasági együttműködés 167 1947: Balázs János: Kelet-európa és az összehasonlító történetírás 178 Kovács Endre: Szlávok és magyarok 198 1956: Balogh Edgár: Népeink szép találkozására 206 1958: Niederhauser Emil: A Kelet-Európai Felődés kérdéséhez 212 1959: A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról (Tézisek) 223 1962: Sziklay László: A Kelet-Európai összehasonlító irodalomtörténetírás néhány elvi kérdéséről 246 1963: Dobossy László: Előítéletek ellen 291 1968: Pach Zsigmond Pál: A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV-XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez 306 1970: Bojtár Endre: A kelet-európa pontossága 340 Laczkó Miklós: A fasizmus Kelet-Közép-Európában 343 1971: E. Fehér Pál: T. G. Masaryk legendája és valósága 355 Arató Endre: Kelet-Európa története a 19. század első felében 368 Gunst Péter: Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány kérdése 378 A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései 400 1975: Kádár János: Felszólalás az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróülésén 418 Gyimesi Sándor: Az európai város útja a feudalizmusból a kapitalizmusba 423 1976: Makkai László: Feudalizmus és az eredeti jellegzetességek Európában 447 1977: Illyés Gyula: Válasz Herdernek és Adynak 477 1978: Berecz János: Egy kis nép felelőssége a világban 490 Zalabai Zsigmond: Duna-táji parabola 498 1979: Kelet-Európa fogalma. Beszélgetés Perényi Józseffel 506 A Kelet-Európai "elmaradottságról". Beszélgetés Ránki Györggyel 510 1981: Szács Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról 515 1982: Száraz György: Történelmünk birtokbavétele 569 Berend T. Iván: A társadalmi fejlődés közép- és Kelet-Európai útjai 581 1983: Aczél György: Nemzetiségi jogegyenlőség - törvény a szocializmusban 600 Czeizel Endre: Ki a magyar, mi a magyar? 605 Mellékletek Utószó 621 Válogatott bibliográfia 623 Betűrendes tartalomjegyzék 651 Névmutató 655

Zanimljivo

Non shole sed vitae discimus.

Per aspera ad astra.

Knjige su lek za zaborav.

Knjiga nema dna.

Učenje je svetlost

Izreke su ukras govora

Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo

Ma šta radio misli na kraj

Ćutanje je često najbolji odgovor

Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan

Brada ne čini filozofa

Neznanje je mati svih poroka

Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti

Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji

Dobrom čoveku sve dobro stoji

Najgorča istina bolja je od najslađe laži

Oči veruju sebi, a uši drugima

Žene su da sa ljube, a novac je da se troši

Čista su jutra i večeri

Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš

Bolje je dati vunu, nego ovcu

Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe

Tajna koju zna troje, nije tajna

Sećanje je kamen spoticanja na putu nade

I najveći talenti gube se u neradu

Svako je sam sebi najmanje poznat

Sa svešću nema pogodbe

Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju

Teško je praznoj vreći da stoji uspravno

Pravi put nije težak zato što je jedini

Svaka šala, pola istine

Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti

Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja

Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.

Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.

Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.

Teška je beda koja nastaje iz obilja.

Starost se došunja neprimetno.

U nevolji su ljudske duše slabe

Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.

I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.

Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.

Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo

Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti

Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala

Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar

Ništa nije važnije od današnjeg dana

Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje

Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni

Nije skupa knjiga - nego neznanje.