Magyar, 1990
Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Angol és német nyelvű összefoglalóval.
Előszó
Trianon sorsfordulónk volt, második Mohács. A magyar történelem egyik mélypontján, kényszerhelyzetben írtuk alá. A békeszerződést becikkelyezésre benyújtó akkori miniszterelnök, Teleki Pál, a parlamentben vádindítványt nyújtott be önmaga ellen, mert vétkesnek érezte magát... Trianon témája kimeríthetetlen. Trianont a maga teljességében, komplexitásában még senki sem írta meg és egyhamar talán nem is fogja. Aligha lehet ambíciója, célkitűzése bárkinek is, hogy Trianont teljes egészében feltárja, bemutassa. A téma annyira összetett, hogy több oldalról, különböző tudományterületek felől, többféleképpen kell megvilágítani, és nem lehet lezárni, mert még mindig akad - akadhat - új mondanivaló. Tanulmányunk - talán inkább kommentár - nem tudományos igényű munka, inkább ismeretterjesztés kíván lenni: néhány újabb megfigyeléssel hozzájárulni a Trianonról alkotott képünk sokoldalúbbá formálásához, egy korszerűbb és valósabb szintézis kialakításához. Ma óriási az érdeklődés a magyar sorskérdések iránt, így a trianoni békeszerződés részletei iránt is. Széles olvasóközönség kezébe szánjuk tehát ezt a kis munkát, amely nem annyira történelmi eseményeket kíván felsorakoztatni - ezt megtették és megteszik a történészek-, mint inkább földrajzi, gazdasági és geopolitikai szempontok, ezek összefüggéseiből kíván adalékot nyújtani, és talán némi új szemléletet is. Az említett szempontok ugyanis eddig elég hiányosan szerepeltek Trianon irodalmában. De hozzátartoznak azokhoz az ismeretekhez, amelyekre ma a széles közvéleménynek, a "kiművelt emberfőnek11 szükségük van. A trianoni békeszerződés szövegét talán nem nehéz értelmezni, magyarázni, de annál nehezebb a szelleméről, nyílt és burkolt célkitűzéseiről írni, ezekre ráirányítani a figyelmet: végeredményben nehéz - és talán ma is kényes - róla az igazat megírni, hogyan jött létre és milyen hatással volt a magyarság életére. A szerző sokáig dilemma előtt állt. Először úgy látta, minden igyekezetével nemcsak hogy hűvös tárgyilagossággal kell kommentálnia, hanem egyenesen "tabula rasa"-val, fehér lappal kell indulnia a trianoni szerződés újraolvasásánál és ismertetésénél. Nem kívánt visszaemlékezni a múltból belérögződött sloganokra, "köpködő" jelzőkre, el akarta felejteni az akkori "közmegegyezéses" nemzeti gyűlöletet Trianon ellen. De később minél jobban elmélyedt a békeszerződés tanulmányozásában, annál inkább rá kellett döbbennie, hogy itt egy történelmi jelentőségű óriási erkölcsi csapdával - nekünk így ásott farkas veremmel - állunk szemben, amiről ha hallgatunk, szembekerülünk mind a tárgyilagossággal, mind az igazsággal. A szerző mély konfliktusba került önnmagával: kimondja-e, mit tart leszűrhető igazságnak? Közölheti-e következtetéseit? Vagy csak adja elő a nyers történelmi, földrajzi, etnográfiai tényeket, hozzá az újabban felfedett ismereteket, amelyek alapján a ma "kiművelt emberfője" maga alkot véleményt arról, mi az igazság Trianon körül? Az utóbbi felfogás felé hajlunk, mert sorskérdésekről csak hideg fejjel (lenne) szabad beszélni.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
