Magyar, 1961
Megjelent 1400 példányban!
Turóczi-Trostler József (Moskóc, 1888. október 1. – Budapest, 1962. április 6.) (Neve helytelenül: Turóczi Trostler József) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező tag 1945-től, rendes tag 1947-től).
Oktatási, kutatási területe: a klasszikus német irodalom, a magyar-német irodalmi kapcsolatok, a magyar irodalom és az európai irodalom összefüggései.A Turóc vármegyei Moskócon, szlovák településen született. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott. Középiskolai tanári oklevelével a temesvári főreáliskolában helyezkedett el, a nagy változások idején, 1918-ban már a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban előadó, a Tanácsköztársaság idején pedig kinevezték a budapesti egyetem világirodalmi tanszékére. A fehérterror idején megfosztották egyetemi katedrájától, 1922-től ismét középiskolai tanár és a Budapesten megjelenő német nyelvű Pester Lloyd, s a magyar nyelvű Független Szemle munkatársa.
Behatóan foglalkozott a német irodalommal, elsősorban germanista volt, ismerte a kortárs német irodalmi és művészeti iskolák képviselőit és kutatóit, köztük Fiedrich Gundolf (1880-1931); Wilhelm Worringer (1881-1965). A német irodalomból Johann Wolfgang von Goethe, Heinrich Heine, Nikolaus Lenau, és Thomas Mann életművével foglalkozott behatóan. Az európai és a magyar irodalom kapcsán a nagy művészeti korszakokat (barokk, klasszicizmus, romantika) elemezte.
A magyar irodalomban Vajda Péter, Katona József, Petőfi Sándor életműve gyakorolt rá mély benyomást. Egyik neves irodalmi előadója volt a két háború közt az SZDP munkás akadémiájának. Folyamatosan alkotott, nyelv és irodalomtudományi közleményeit szakfolyóiratokban, Egyetemes Philologiai Közlöny, Nyugat, Magyarságtudomány, Válasz stb. jelentette meg. Műfordítással és műfordítások közreadásával is eredményesen foglalkozott, de fordított németből magyarra szakirodalmat is. Sokat tett Petőfi Sándor költészetének német nyelvterületen való megismertetéséért.
1945-ben a budapesti egyetem világirodalmi tanszékére nevezték ki nyilvános rendes tanárnak, beválasztották a MTA levelező (1945), majd rendes (1947) tagjai sorába, szerkesztette az egyetemen az idegen nyelveken publikáló Acta Litterariát, majd 1955-től a magyar nyelvű Filológiai Közlönyt. A II. világháború után egy ideig országgyűlési képviselő volt az MSZDP színeiben. 1958-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
