Magyar, 1998
Fordította:
B. Szűcs Margit
A könyv számos színes fotót, illusztrációt tartalmaz.
Így szólt az Úr Mózeshez a Sínai-hegyen: „Oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Hasonlóan szentként tisztel helyek sokfelé voltak és vannak a világon, ám szentségük eredete bizonytalan. Nem tudhatni, vajon léteznek-e valóságos, megfogható indítékok, vagy a szemlélők érzületéből fakad-e a szentség légköre. Századunkban a német Rudolf Otto és a román Mircea Eliade világított rá tudományosan a „szent” fogalmának jellemzőire. Ottótól ered az „isteni szellemű” kifejezés, amely szerint az isteni kinyilatkoztatás vagy megjelenés félelmet ébreszt. Sok hagyományosan szent helyen támad ilyen érzés, köztük az égbe tornyosuló szikláktól körülvett görög jósda-szentély, Delphoi láttán, vagy Tibetben, a nyugati síkságok fölé emelkedő Kailásza szimmetrikus, jégsapkás csúcsain. Eliade összeveti a „megszentelt hely” és a „profán hely” fogalmát; az első mint „vallási jelenség” mutatkozik meg, a második a templomon kívül eső térségre utal. Az animisták, például a sintó vallásúak, akik azt hiszik, hogy a természetben minden lélekkel telített, akár egy fát vagy egy sziklát is részesíthetnek vallásos tiszteletben. A keresztények számára az Istent megtestesítő Jézus érvényesíti a szentséget. Némely helyen bizonyos vallási eseményből nőtt ki a megszentelt légkör: a Sínai hegyen jelent meg az Úristen Mózesnek; Lourdes-ban tűnt fel Szűz Mária egy parasztlány előtt; Iona szigetén élte át Szent Kolumbán látomásait az angyalokról, és ott vitte véghez különféle csodatetteit. Egyéb okokból is tekinthetünk szentnek valamely helyet. Könyvünk több mint harminc példát tesz vizsgálat tárgyává, öt különböző részben. A „Szentek nyomdokain” című fejezetben olyan műalkotások és tájak szerepelnek, amelyek szentekhez és vallási tanítókhoz fűződő kapcsolatuk által váltak megszenteltté; ilyen például az indiai Bodh-Gaja, ahol Sziddhárta Gautama elnyerte a megvilágosodást, és Buddhává lett. A temetkezési helyeket különösen szent hírnév övezte az ősi kultúrákban, mivel az emberek úgy érezték, a halott utazása a túlvilágba és ottani létének élvezete a sír és a temetkezési tárgyak szentségétől függ.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
