Magyar, 1976
A késő reneszánsz kori Erdély jellegzetes, bonyolult egyéniségű uralkodóját, Báthory Zsigmondot és korát eleveníti meg a történelmi regény. A tényleges kormányzás jogát 1588-ban, 16 éves korában nyerte el a tehetséges, becsvágyó és neurotikus ifjú, akinek nagyszabású terveiben, hatalmi törekvéseiben jelentős szerepet játszott gyóntatója, Carillo Alfonz. Ez a világot járt spanyol jezsuita rávette őt, hogy szakítson törökbarát politikájával és csatlakozzék a nyugati államokhoz. A tordai országgyűlés - nyugati orientációtól félve - megvonta bizalmát Báthorytól, a rendek újabb fejedelem választásra készültek. Zsigmond erre szövetséget kötött a Habsburgokkal. A havasalföldi, moldvai és erdélyi seregek élén Gyúrgyevónál szétverte a török nagyvezér csapatait. Ebben a csatában lépett a történelem színpadára Bocskai István, a hajdúk kapitánya. Néhány évvel később Báthory lemondott Erdélyről II. Rudolf császár javára. Azután újból megpróbálkozott az országlással, de a török és havasalföldi seregek végleges távozásra kényszerítették. Magára hagyatva halt meg Prágában, alig negyvenéves korában. A szerző nagy felkészültséggel ábrázolja az erdélyi eseményekkel összefüggésben II. Fülöp barokk Spanyolországát, a francia udvar intrikáit, Rudolf tehetetlenségét.
Rengeteg figurát megmozgató, sok szálon futtatott naplótöredékekkel, levelekkel megtűzdelt, többnyire a felületen maradó regény esetlegességét maga Passuth mondja el kötetéhez fűzött utószavában: "...egységesebb lehetett volna a szerkezete, ha kevesebb szálat szövök egybe, ha nem idézek forrásokat, nem simítanám ki az egykori leveleket."
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
