Magyar, 1973
A mű eredeti címe:
Jakov Ignjatović
MEMOARI
RAPSODIJE IZ PROŠLOG SRPSKOG ŽIVOTA
Fordította: Csuka Zoltán
Ignjatović Szentendre szülötte; a kis Duna-parti város 1972-ben ünnepelte híres fia születésének százötvenedik évfordulóját. Ignjatović ősei a XVI. század végén telepedtek le – Szerbiából, a török elől menekülve – az akkor csaknem lakatlan, a török által szinte teljesen előusztított városkában. Szentendre később a szerb szellemi élet egyik központjává fejlődött, s ebben a pezsgő szellemi légkörben nevelkedett Ignjatović is íróvá, sőt az egész szerb irodalom első realista regényírójává; emellett publicistává, a szabadságeszme következetes harcosává, felelős politikussá is.
Emlékirataiban – melyet csaknem teljes egészében kap itt kézhez a magyar olvasó – megragadó képet fest a reformkori Szentendre társadalmi és szellemi életéről, a társadalmi szokásokról, a nagy téli vigadozásokról, bálakról. Éppilyen érdekesek azok a fejezetek is, melyekben váci, esztergomi és pesti diákoskodásának élményeit vagy Petőfivel való találkozásának történetét adja elő. Emlékiratainak legizgalmasabb lapjai azonban azok, melyeken a szabadságharc délvidéki eseményeiről számol be, elsősorban a szerb fölkelés kulisszatitkairól, a karlócai szerb főhadiszállás politikai sakkhúzásairól és személyi viszonyairól. A rajzolt kép hiteles: szemtanúja volt az eseményeknek, sőt bennfenntes is, hiszen ő szerkesztette a szerb fölkelés hivatalos lapját, és személyesen is érintkezett a fölkelés vezetőivel.
A mindvégig érdekfeszítő könyv lapjait a magyar olvasó bizonyára éppolyan rokonszenvvel forgatja majd, mint amilyen rokonszenvvel és szeretettel Ignjatović írta – rólunk is, magyarokról.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
