PDF katalog

Preuzmite aktuelni katalog knjiga u PDF-u:

Antikvarna knjiga

Versek

Horváth Béla

Ostalo

Magyar, 1955

Prodato!
Ostavite podatke ovde da Vam javimo ako nabavimo drugi primerak.
15x23 cm, puha kötés, 126 str.

Horváth Béla (Budapest, 1908. máj. 25. – Budapest, 1975. nov. 28.) költő, műfordító, újságíró. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. Az Eötvös Kollégium tagjaként bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1927-től újságíró is volt. Több napilapnak dolgozott. 1937 és 1944 között az Esti Kurir politikai cikkírója és irodalmi rovatának vezetője. 1936 és 1939 között a Szép Szó, 1935 és 1944 között a Vigilia belső munkatársa. 1943-tól megszakításokkal katona, büntetőszázadban szolgált. A háború végső szakaszában Németországba került. Innen Olaszországba ment Rómában olasz lapokban jelentek meg cikkei. 1948 és 1952 között Génuában a ferencesek kolostori iskolájában történelmet tanított. 1952 októberétől 1957 április végéig a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében dolgozott. 1952-ben kezdett a Látóhatárban publikálni, 1957 végétől 1958 nyaráig a müncheni folyóirat szerkesztőinek egyike volt. A szerkesztőségben 1958 nyarán bekövetkezett szakadás után Vámos Imrével szerkesztette az 1961-ig időnként megjelent Látóhatár-számokat. 1962 februárjában visszatért Magyarországra. Részt vett mint felelős szerkesztő a Budapesten néhány éven át megjelentetett Látóhatár szerkesztésében. Nyugaton töltött évei alatt jelentős költői, műfordítói, kritikai és közírói tevékenységet folytatott.

F. M.: Krisztus Urunk, a pápa, meg a szegény ember (magyarul és olaszul, Róma 1947); Versek (München 1955).


Ostali naslovi autora

Hol vagy te nép Horváth Béla Poezija Magyar 1942
12.5x17 cm, Félvászon, 195 str.
 
Cena: 250 RSD

Zanimljivo

Non shole sed vitae discimus.

Per aspera ad astra.

Knjige su lek za zaborav.

Knjiga nema dna.

Učenje je svetlost

Izreke su ukras govora

Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo

Ma šta radio misli na kraj

Ćutanje je često najbolji odgovor

Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan

Brada ne čini filozofa

Neznanje je mati svih poroka

Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti

Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji

Dobrom čoveku sve dobro stoji

Najgorča istina bolja je od najslađe laži

Oči veruju sebi, a uši drugima

Žene su da sa ljube, a novac je da se troši

Čista su jutra i večeri

Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš

Bolje je dati vunu, nego ovcu

Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe

Tajna koju zna troje, nije tajna

Sećanje je kamen spoticanja na putu nade

I najveći talenti gube se u neradu

Svako je sam sebi najmanje poznat

Sa svešću nema pogodbe

Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju

Teško je praznoj vreći da stoji uspravno

Pravi put nije težak zato što je jedini

Svaka šala, pola istine

Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti

Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja

Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.

Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.

Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.

Teška je beda koja nastaje iz obilja.

Starost se došunja neprimetno.

U nevolji su ljudske duše slabe

Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.

I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.

Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.

Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo

Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti

Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala

Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar

Ništa nije važnije od današnjeg dana

Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje

Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni

Nije skupa knjiga - nego neznanje.