Magyar, 1975
József Attila életét csak szépen és hitelesen szabad megírni, hiszen a mai ötvenéves nemzedék elmondhatja: a költő itt élt köztünk, pontosan ismerjük...
József Attila életét csak szépen és hitelesen szabad megírni, hiszen a mai ötvenéves nemzedék elmondhatja: a költő itt élt köztünk, pontosan ismerjük a kort, a helyszínt, a szereplőket. József Jolán, a költő testvére minden életrajzi mozzanatot közvetlen közelről ismer és mikor József Attila életét írja, jórészt saját magáét is írja, különösen a gyerekkorról szóló részeknél, Ezt érzi is az olvasó: friss, közvetlen élmény árad ebből a nagyszerűen sikerült életrajzi regényből. Mintha a család fényképalbumát forgatná előttünk József Jolán, megelevenedik Attila: a kisfiú, az öcsödi lelencgyerek, a makói diák, a szegedi, bécsi és párizsi egyetemi hallgató, a forradalmár, a munkásmozgalom ifjú harcosa. S ott van az albumban a család, meg a sok ismerős: a Papa, szocialista munkásbarátaival, a Mama, úgy ahogy a költő verseiből is az olvasó előtt áll, a nővérek, Jocó és Etus, a szomszédasszonyok, a srácok, a makói tanárok és diákok, a szegedi, bécsi és párizsi kollégák, a szeptember 1-i budapesti tüntetésen felvonuló munkások. A sok képből végül egy kép lesz. A költő József Attila képe. Attila, az ötödik elemi elvégzése után, a család pályaválasztási tűnődései közben váratlanul kijelenti, hogy költő akar lenni. Nem szakma az, fiam - mondja józanul és bánatosan a Mama. De a kisfiú lelkesedését nem lehet megingatni. Ebben minden szakma benne van. Igazán... - válaszolja. Ezzel a lelkesedéssel és szívóssággal küzdi végig életét: középiskolás korában hamarabb levizsgázik, mint osztálytársai; Szegeden napokat nem eszik, mégis 42 órából kollokvál az egyetemen; Párizsban nekifog megtanulni a francia-magyar zsebszótárt; lelkes tudományszomjjal fogadja a marxizmust - közben középiskolás korától fogva egyre írja verseit, tisztulnak sorai, míg végül megleli saját költői hangját és mestere lesz a költészetnek, amelyben minden szakma benne van. József Jolán regényében nem csalódik az olvasó. nemcsak a testvér emlékeit, hanem egy tehetséges írónő regényét olvassa. A város peremén-t éppen ez teszi kiváló ifjúsági regénnyé, hogy nemcsak életrajznak, hanem regénynek is igen érdekes. Így tud a könyv sokat mondani az ifjú olvasónak, aki nem csupán egy nagy költő életének intimitásait keresi a könyvben, hanem az érdekes olvasmányt.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
