Magyar, 1922
B. Eötvös József. A zsidók emancipatiója. Budapest, [1922]. Népszerű Zsidó Könyvtár (Globus ny.) 63 + [1] p. Bánóczi József előszavával. A Révai Testvérek Irodalmi Intézet részvénytársaság kiadásában megjelent Báró Eötvös József Összes Munkáinak XII. kötetéből. ’Eötvös a XVIII. század fölvilágosodásának nagy alakjaira emlékeztet a XIX. század közepén. Ugyanaz a türelmesség és optimizmus jellemzi, de gazdagabb és tartalmasabb azokkal az élményekkel és meggyőződésekkel, melyeket a francia forradalomból és saját tanulmányaiból magában leszűrt. A „filozófiai század" problémái sem nyugtalanították. Eleitől fogva birtokában van a végtelennek: hisz Istenben, a halhatatlanságban s az emberiség erkölcsi haladásában. Spekuláció és metafizika nem igen érdeklik, de gazdag filozófiai műveltsége volt, mint o előtte csak Kölcseynek. Azért nézi a dolgokat magasabb szempontból, azért látja az összefüggéseket és kapcsolatokat. Tudja, hogy csak minden rész szabad és szabályos mozgása biztositja az univerzum összhangját a természetben és államban. Ott rend, itt egészség máskép lehetetlen. Ám érzésében több a mélység, mint gondolkodásában. Nem is egységes világnézetet keres, hanem az élet értelmét nyomozza. Ennek célja: szabadság és emberszeretet. Az útat pedig, mely ide vezet, a vallás mutatja. Eötvöst egész mivolta meggyőződéses idealistává avatja: a gondolat épiti föl a valóságot, szabadság a társadalmat, törvény és igazság a világot. A XVIII. század fanatizmusa is hiányzik belőle; tudja, hogy nem lehet nagykorúvá tenni egy népet rendeletekkel, sem fölvilágosodottá az egyént erőszakkal... ’
(Népszerű Zsidó Könyvtár.)
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
