Magyar, 1964
Rolland szépprózájának két főmotívuma az emberi lélek ábrázolása és az első világháború életreszóló élménye. Az Elvarázsolt lélek hosszú történetében az önálló regénynek is beillő részek (Anette és Szilvia. - A nyár. - Anya és fiú. - A hírnök) közül a két első rövid előjátéka, a másik kettő pedig részletes krónikája a háborúnak és az európai forradalmak korának. Ennek a túlzsúfolt világnak lélektani tükre a női főszereplő érzésvilága.
Annette felvilágosult, radikális polgárok jómódú örököse. Egyike az első egyetemet végzett nőknek Párizsban. Úgy érzi, hogy bárminek befogadására és megvalósítására képes, hiszen nevelésében, széles körű kultúrájában nincsen korlát. Szenvedélyes rajongásában a leányanya szerepére is vállalkozik. Mikor gyermekét világra hozza, vagyonát is elveszti. Csakhamar rá kell jönnie, hogy a polgári szalonok felvilágosultsága csupán tetszelgés, mert a botrányt okozó nőt és gyermekét, különösen ha nincstelenek, többé nem fogadják be. Felismeri, hogy a vagyoni és társadalmi korlátok törvényszerűen megszabják egyénisége fejlődésének útját. A váratlanul kirobbanó háború, az internáló- és fogolytáborok látványa, a sebesültek segítése közben Annette gondolatvilága mélyül: eddig egyéni élményei távolították el osztályától, most felismeri a közösségi szolidaritás kötelességét. Új tudatvilága megváltoztatja családi életének alapjait is: fiában, menyében a szereteten túl küzdőtársakat keres és talál.
Rolland alkotásmódja, stílusa egyértelműen realista: nem irodalmi szenzációkat kínál, nem törekszik formai újításokra, hanem emberi és társadalmi dokumentumokat ad. A regény minden olvasó számára élvezhető, szükségszerű egyenetlenségei, kevésbé sikeres részletei ellenére is kiemelkedő alkotása a 20. századi regényirodalomnak.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
