Magyar, 1995
Prodato!A mű eredeti címe:
Leonard Hayflick
How and why We Age
Fordította:
Komáromy Rudolf
Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Hogyan és miért öregszünk meg? Mi a különbség a várható élettartam és a maximális élethossz között? Megállítható-e az öregedés folyamata? És vajon kívánatos volna-e éveink meghosszabbítása? Valójában életünk egyetlen szakaszát sem kíséri annyi legenda és tévhit, mint éppen az időskort.
Leonard Hayflick ebben a könyvében feltárja azt a meglepő tényt, hogy napjaink tudományos kutatásai közül a biogerontológia (az emberi öregedés tana) fejlődik a legdinamikusabban. A kötet annak az úttörő kutatómunkának az eredményeit mutatja be, amelyet a szerző - harminc esztendőn át - az öregedés tanulmányozásának szentelt. Feltárulnak az öregedés titkai: nem csupán arról kapunk tájékoztatást, milyen álláspontokat foglal el a legkorszerűbb biogerontológia az időskor különféle problémáival kapcsolatban, hanem arról is, milyen filozófiai, vallási, mitológiai gyökerei vannak az öregedéssel összefüggő hiedelmeinknek.
Az öregedés titkaiból megtudhatjuk, mi a különbség a naptári és a biológiai életkor között, valamint figyelemmel kísérhetjük azt is, hogy a különböző történelmi korok során miként alakultak, miként változtak az öregedéssel kapcsolatos nézetek. Hayflick doktor a legfrissebb tudományos felfedezések tükrében mutatja be, hogy az egész emberi testben, annak valamennyi szervében miféle változások következnek be az öregedés előrehaladása során. Ebben a folyamatban ugyanis - ahogy a szerző laboratóriumi kísérletei is meggyőzően bizonyítják - szinte valamennyi sejtünk részt vesz, átalakul. Ez a tény már önmagában is indokolttá teszi a biogerontológiai kutatások széles körű kiterjesztését. Leonard Hayflick nemcsak azt tárja fel előttünk, hogy az öregedés során miként változnak meg szervezetünk legfontosabb biológiai rendszerei, hanem azokat az alig érzékelhető módosulásokat is, amelyek gondolkodásunkban, szexuális vágyainkban, jellemvonásainkban és emlékezetünkben következnek be. Ennek során egy csapásra egy sereg konokul kitartó legenda és tévhit oszlik el, mely mind ez idáig elválaszthatatlanul kísérte az időskort. Hayflick megállapításai - többek között - a következők:
A normális öregedés folyamata során nem szükségszerűek a szívműködés zavarai.
A rendszeres testedzés és a zsírszegény diéta nem feltétlenül vezet az öregedés lelassításához, olykor épp ellenkezőleg.
Azok, akik középkorukban némi súlyfölösleggel rendelkeznek, általában tovább élnek, mint nagyon sovány embertársaik.
Valamennyi rákbetegség sikeres gyógyítása esetében csak két évvel növekednék meg a hatvanöt éves korosztály várható élettartama, míg a szív- és érrendszeri megbetegedések kiküszöbölése nyomán akár tizenegy évvel is.
A hatvanöt év felüli lakosságnak (Amerikában) csupán mintegy 5%-a él öregek otthonában.
A különféle hírszerzésekkel ellentétben, senki emberfia nem élt meg 115 esztendőnél tovább, ugyanis bizonyítottan ez a maximális emberi élettartam.
Az ezredforduló közeledtével Amerika (és nem egy európai ország is) egyre inkább az "őszhajúak nemzetévé" válik, minthogy valamennyi korosztály közül a nyolcvanöt éven felüliek tábora növekszik a legdinamikusabban. Hayflick doktor megfogalmazza és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ezt a társadalmi tényt - mely számtalan megfontolandó szempontot vet fel - minél több információval alátámasztva, minél hamarabb érdeklődésünk előterébe helyezzük.
Az öregedés titkai logikusan felépített, tényekkel és statisztikai adatokkal kellően alátámasztott tanulmány, határkő az időskori folyamatokat kutató tudományok útján, ráadásul élvezetes, szellemes szöveg, mely lebilincselő élmény lehet bármilyen korú olvasó számára.
Dr. Leonard Hayflick az anatómia professzora Kaliforniában, San Franciscóban, az orvosi egyetemen. Korábban a Stanfordi Egyetem Orvosi Karán a mikrobiológia professzora volt. Az Amerikai Gerontológiai Társaság elnöke és alapító tagja a Nemzetközi Öregedéstani Intézet tanácsának. Munkáját sok elismeréssel és számos díjjal jutalmazták, ezek között van a Sandoz-díj is, amelyet 1991-ben nyert el gerontológiai kutatásaiért. Leonard Hayflick immáron több mint harminc esztendeje foglalkozik az öregedés folyamatának tudományos vizsgálatával.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
