Magyar, 1990
Prodato!Az abszurd színház - Beckett mellett - talán legnagyobb hatású képviselője a román származású Ionesco. Művei főleg a 80-as évek második felében kezdtek eljutni hozzánk, s hazai színpadokon való jelenléte is jelzi, mondandója ma is éppen olyan eleven, mint megírásuk idején.
Az abszurd színház - Beckett mellett - talán legnagyobb hatású képviselője a román származású Ionesco. Művei főleg a 80-as évek második felében kezdtek eljutni hozzánk, s hazai színpadokon való jelenléte is jelzi, mondandója ma is éppen olyan eleven, mint megírásuk idején.
Teljességgel prózai történet indította el a szinházi világhír felé. Angolul tanulva rádöbbent arra, hogy a nyelvkönyv példamondatai megfelelnek a kispolgári házaspárok otthoni társalgásának. Ez adta az ötletet első darabja, A kopasz énekesnő megírásához. Az 1950-ben bemutatott darabban a szerző azt ábrázolja, hogy a beszéd elidegenül gondolatközlő funkciójától, s pusztán csak kiüresedett formák, klisék állandó ismételgetése adja a társalgás menetét. A darab nem aratott nagy sikert, de kiváló kezdete volt a naggyá növő életműnek. Műfaja szerint antidarab, vagyis drámaparódia; Ionesco célja a hagyományos, a realistának nevezett színház karikatúrája, s ennek egyik jegye például a szerzői utasítás Ibsenre rájátszó közlése. Ionesco szerint az emberek hajlamosak arra, hogy a készen kapott ideológiákat gondolkodás nélkül befogadják, aminek a végeredménye: a személyiség nélküli automatákból álló társadalom.
A Különóra c. színmű kissé emlékeztet Thomas Mann Mario és a varázslójának problematikájára. Különóra tanára a fiatal, csinos lányt szavainak varázsával ejti rabul, közhelyekkel, semmitmondó frázisokkal kerekedik fölébe, majd az önkívület mámorában konyhakéssel ledöfi. Ez a darab jó példája annak, milyen egyszerű sémára épülnek Ionesco művei: egy hétköznapi jelenet, egy számtanóra fokozatosan őrült álommá válik.
A kispolgári konformizmus egyéniséget megsemmisítő hatalmát támadja a Jacques vagy a behódolás c. darabban. Ionesco céltáblája kispolgári család, amely nem engedi, hogy tagjai kitörjenek a kisszerű életformából.
A székek címűben visszatér A kopasz énekesnő problematikájához. Egy sziget toronylakásában él az idős házaspár. A férfi élete végső igazságát szeretné közölni a világgal, amelynek birtokában az emberiség megválthatná magát. E házaspár hívására a világ minden részéből megérkeznek a vendégek - akik ugyan nem láthatók, de számukat jelzik a színpadon halmozódó székek. A végső üzenet közlését az öreg férfi egy szónokra bízza, aki látható alakban jelenik meg a színpadon: mikor azonban a szónoklatra kerülne a sor, kiderül, hogy süketnéma.
A kötetben szereplő további hat színmű is a Ionesco-életmű jeles darabja. A kötelesség oltárán c. darabban Ionesco önmagát állítja középpontba, s a dráma menetét a freudi önanalízis szabja meg.
Az új lakó c. egyfelvonásosban arról beszél, hogy a tárgyak, az anyagi javak körbeveszik az embert, s szinte megfojtják.
Az ingyenölőben a főhős a gyilkossal, a halállal viaskodik, s végül alulmarad; a főszereplő minden törekvés hiábavalóságát fogalmazza meg nagy monológjában, hogy a hallálal szemben minden értelmetlen.
A Rinocéroszok azt a folyamatot kívánja szemléltetni, ahogy egy antihumánus rendszer hatalomra kerül, s magához idomítja, állattá silányítja az embereket.
A Haldoklik a király c. dráma ismét a halállal foglalkozik: Ionesco azt a közhelyet ismétli, hogy meghalni iszonyatos, de olyan költői erővel, olyan megrázó líraisággal fogalmazza meg ezt, amely a művet a nagy színdarabok sorába emeli.
Ionesco drámáinak sora a hatvanas években megszakadt, mintha kifáradt volna. A légbenjáró hőse is arról panaszkodik, hogy nincs mit mondania a világnak a világról.
A kötetben közölt színművek ezt megcáfolják: a magyar olvasó örülhet, hogy a jelenkori drámairodalom egyik legnagyobb alakjának gyűjteményes kötete végre (1990-ben) megjelenhetett.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
