Magyar, 1988
A film csupán a valóságot képes rögzíteni. Az igazságot magunknak kell kibogozni a képekből. Ha látunk is, nemcsak nézünk, a fotók halkan beszélni is kezdenek. Megválaszolják azt a kérdést is, hogyan esett az a csoda, hogy annyi megpróbáltatás és vérzivatar után is létezik a maroknyi székely nép. A hegyi ember konok szívóssága, hite, anyanyelvéhez, nemzetéhez és hagyományaihoz való kitartó ragaszkodása lehet csak a csoda kulcsa. A képek csak arra nem tudják a választ, hogy ebben a temérdek természeti kinccsel megáldott, tejjel-mézzel folyó Kánaánban, a hatalmas erdőkben, aranyban és más ércekben, sóban és a mélyből feltörő ezernyi gyógyforrásban bővelkedő Erdélyben miért élnek az emberek már századok óta nagy-nagy szegénységben, nélkülözésben? Talán éppen a gazdagság a szegénysége oka? Faggassuk csak ki hát a fotókat. Az igen fejlett székely díszítőművészet képei a hosszú télen is tevékeny embert tárják elénk. Azt is mutatják, mily példásan őrzik az ősi jegyeket, és hogyan csiszolódott ki sok emberöltőn át a művészi ízlés, nemes mértéktartás erénye. A bonyolult motívumok, szerkezetek ötletességet és nagy mesterségbeli tudást bizonyítanak. A fával testvérként élnek együtt. Formálják, díszítik, lelket visznek belé. Egy székelykapu, harangláb vagy malomszerkezet csapolása, eresztékelése egy-egy tanulmányt megér. Sokoldalúak. A kolozsvári Rajka Péter mezőgazdasági gépek szerkesztése és gyártása mellett 1843-ban sajátkezűleg javított toronyórákat, készített hangszereket, szerkesztett selyemgombolyító gépet. Kájoni János pap - író létére - orgonát épített, nyomdát üzemeltetett. Végül a legdicsőbb ezermester, Gábor Áron, a továbbtanulástól elrekesztett nyugalmazott tüzér főkáplár ércet olvasztott, ötvözött és az öntés bravúrját teljesítette: kitűnő pontosságú ágyúkat gyártott öntött lyukkal. Mások az ágyúkhoz a lőport is házi recept szerint, a környéken fellelhető kénből, salétromból készítették és az - a feljegyzések szerint - hatásosabb volt a császáriakénál. A korondi, dánfalvi fazekasok, de bárhol Erdély-szerte, a mázat, festéket, maguk készítik. A gyönyörű hegyormok, zord, meredek völgyek, hegyi legelők láttán meghalljuk a bárányok édes csengettyűszavát és a csendet érezhetővé tevő kolompok hangját. Azt is lássuk meg benne, hogy milyen roppant nagy helytállást igényel és milyen szűkösen kínál javakat itt az élet.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
