Magyar, 1985
Szerző által dedikált példány.
Az anyagi világ keresztény szemlélete.
Példányszám:
6000
A II. Vatikáni zsinat óta általános a követelmény, hogy a filozófiai tájékozódást szélesebb alapokra helyezzük, ami csak úgy valósítható meg, ha figyelembe vesszük a természettudomány mai eredményeit és szembenézünk a különféle filozófiai irányok megállapításaival. Az ilyen értelemben vett "Természetbölcseletre" tehát nálunk is nagy szükség van: mind a teológiai oktatásban, mind pedig a művelt hívők eligazításában, akik lépten-nyomon találkoznak a természettudományok és a filozófiák által megrajzolt világképpel. A szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy olyan kézikönyvet ad, amely ezeknek a követelményeknek megfelel. Külön érdeme a könyv átfogó jellegű, nem könnyű, és az egész problémakörben világos, érthető és olvasmányos előadása. Nagyon szerencsés az az elgondolás, hogy bevezetőül metafizikai ismertetést ad a lét kérdéseiről, amellyel hozzászoktatja az olvasót a filozófiai gondolkodáshoz és ahhoz a terminológiához, mely nélkül a természetfilozófia tárgyalása sem volna érthető. Főleg azért van erre szükség, mert a mai nemkeresztény irányzatú filozófiák teljesen megelőzik a metafizikai kérdéseket. A kereszténységben viszont pl. Isten létének filozófiai igazolása kimondottan a metafizikai megismerés módszeréhez van kötve. A szerző a reális világ megismerésének lehetőségéből indul ki, kimerítően ismerteti a megismerés és a lét azon kategóriáit, amelyek a mai tudományos világban a legvitatottabbak, mint a mennyiség, minőség, tér, idő, okság, szubsztancia, járulék. Különösen ebben a részben látható, hogy a természettudomány vívmányainak felhasználása mennyire érdekessé teszi a filozófiai kérdéseket. A háttérben pedig ott van a kérdések gyökere, a titokzatos anyag, ami szinte követeli, hogy létének okát egy másik létrendben keressük. A filozófiai következtetés eljut odáig, hogy ez a világ, a benne levő törvényszerűségekkel és jelenségekkel végső fokon nem magyarázza meg önmagát, hanem a teremtettség jellegét hordozza magán. Éppen ezzel a megállapítással kapcsolatos a függelékként közölt fordítás, amelyben Pascual Jordan azt világítja meg, hogy a mai természettudomány hogyan illeszthető bele a hívő keresztény világképébe és mik a követelmények ahhoz, hogy az a világkép a hithez legyen lépcsőfok, nem pedig a hit elutasításához.
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
