Magyar, -
1862-ben, kritikusi, irodalomtörténészi pályafutásának csúcsán lát hozzá Gyulai Pál – Deák Ferenc buzdítására – Vörösmarty minden munkáinak összeállításához, sajtó alá rendezéséhez.
1862-ben, kritikusi, irodalomtörténészi pályafutásának csúcsán lát hozzá Gyulai Pál – Deák Ferenc buzdítására – Vörösmarty minden munkáinak összeállításához, sajtó alá rendezéséhez. 1863-64-ben jelenik meg a tizenkét kötetes sorozat, melynek tiszta jövedelmét Gyulai és a kiadó Vörösmarty árváinak nevelésére ajánlja föl. A szöveggondozás eredményeképpen nemcsak Vörösmarty műveinek gyűjteménye s egyúttal az első magyar kritikai kiadás lát napvilágot, hanem 1866-ban megszületik Gyulai egyik legkitűnőbb, nagylélegzetű tanulmánya, Vörösmarty-monográfiája is.
Vörösmarty életének, költői pályájának, személyiségnek részletes, forrásokra támaszkodó ábrázolása, műveinek elemzése és értékelése mellett Gyulai itt fejti ki legteljesebben úttörői elméletét a magyar irodalom fejlődéséről, a nemzeti költészet kialakulásáról. „Gyulai a nemzeti polgárosodás igénye felől közeledik a magyar irodalom történetéhez – írja Sőtér István –, s nemzetiség és polgárosodás szintézisének, egymást áthatásának folyamatát rajzolja meg.” Vörösmarty jelentősége Gyulai nézete szerint abban áll, hogy a Kazinczy és a „klasszikai iskola által művészi szintre emelet költői nyelvet "egyszersmind magyarrá is, azaz nemzetileg művészivé” változtatta át. Ezzel előkészítette a talajt Petőfi és Arany költészetének, amelyekben Gyulai a nemzeti irodalom tetőzését látja.
A tanulmányba Vörösmarty nemcsak mint a nemzeti költészet atyja jelenik meg, hanem mint az a költő, akinek élete és költészete összefonódik a válsághelyzetben lévő és újjászülető nemzetsorsával.
„Az ősi alkotmány védelme szülte a Zalán futásá-t – írja Gyulai –, a Széchenyi által megindított reformmozgalom a Szózat-ot, a Honszeret-et mintha Deák sugalmazta volna, az Országházá-n Kossuth heves szellem érzik. Vörösmarty költészete huszonöt év alatt átélte az ellenzék minden fázisát, s e korszaknak úgy szólva költői megtestesülése.” „Örök emléke, munkái és neve együtt fog említtetni Magyarország újjászületési korszakának legnagyobb embereivel – mondja végezetül Gyulai. – E korszaknak küzdelme, dicsősége, gyásza egyszersmind az övé.”
Non shole sed vitae discimus.
Per aspera ad astra.
Knjige su lek za zaborav.
Knjiga nema dna.
Učenje je svetlost
Izreke su ukras govora
Prijatelj je sveta reč- zato ih je malo
Ma šta radio misli na kraj
Ćutanje je često najbolji odgovor
Nijedan čovek nije u svakom trenutku pametan
Brada ne čini filozofa
Neznanje je mati svih poroka
Bolje je prijatelju oprostiti, nego ga izgubiti
Za onoga koji traži, prošlost više ne postoji
Dobrom čoveku sve dobro stoji
Najgorča istina bolja je od najslađe laži
Oči veruju sebi, a uši drugima
Žene su da sa ljube, a novac je da se troši
Čista su jutra i večeri
Nikada se ne igrajte mačke i miša, pogotovo ako ste miš
Bolje je dati vunu, nego ovcu
Ne uzdaj se u sreću, već u samog sebe
Tajna koju zna troje, nije tajna
Sećanje je kamen spoticanja na putu nade
I najveći talenti gube se u neradu
Svako je sam sebi najmanje poznat
Sa svešću nema pogodbe
Pazite na sitninu, dukati se sami čuvaju
Teško je praznoj vreći da stoji uspravno
Pravi put nije težak zato što je jedini
Svaka šala, pola istine
Govori istinu pa ne moraš ništa pamtiti
Upoznati samog sebe, to je vrh saznanja
Sadašnjost je izvesna, ali je budućnost neizvesna.
Previše je kasno živeti sutra, živi još danas.
Jednak sa jednakima rado stanuje i živi.
Teška je beda koja nastaje iz obilja.
Starost se došunja neprimetno.
U nevolji su ljudske duše slabe
Istina biva potiskivana, ali ne i uništena.
I najbolji od plivača ponekad potone u vodu.
Niko ne šepa zato što drugoga bole noge.
Nije bogat onaj koji ima mnogo, nego onaj koji daje mnogo
Svi živimo pod istim nebom, ali su nam horizonti različiti
Ako ti je preostao još samo jedan dah, iskoristi ga da kažeš hvala
Male stvari stvaraju savršenstvo, a savršenstvo nije mala stvar
Ništa nije važnije od današnjeg dana
Kudi čoveka kada te čuje, a hvali kada te ne čuje
Čitanje kvari vid, dobro vide samo nepismeni
Nije skupa knjiga - nego neznanje.
